2010. december 21., kedd

Ünnep előtti gyomor forradalom

Óh, én hálátlan dög, nemhogy az isteni mákos és diós (vagy egyben: mákos-diós, ahogy Anyikám szokta sütni!) beiglire gondolnék... vagy a mennyei halászlére, amit Pepe főz minden karácsonykor. Vagy a kihagyhatatlan ünnepi töltött káposztára, ínycsiklandó sült halra és gombával töltött dagadóra, vagy a szokásos isteni köretre, amit hagyományosan Biával csinálunk. (főtt krumpli, lila hagyma és alma, gyenge majonézes szószban)



Ó nem. Én most éppen koreai kajára vágyom. De olyan ellenállhatatlanul, hogy szinte szenvedek tőle. Tán azért ez a le nem győzhető kísértés, mert jól tudom, autentikus és igazi koreai ízekhez nem nagyon jutok már. Az elérhetetlenség fokozza a vágyat. Egyszóval MEGŐRÜLÖK egy kis rámjánért, amiben préselt halfalatkák úsznak. Vagy az udongért, ami az E-mart foodcourtja előtt kapható, hurkapálcikára feltűzve, forró lével lelocsolva, tojásos puffancsokkal. Vagy a Koreában evett legfantasztikusabb levesért, - ami mellesleg japán volt – a Lotte alján ettem, szójababcsírával volt tele és üvegtésztával, és finom csirkehús és tojás volt benne. Vagy a bulgogiért – SOHA nem gondoltam volna, hogy áhítozni fogok a bulgogi után, de szinte a számban érzem a szójában pácolt húsok édeskés zamatát, a szezámmaggal megbolondítva, ami engem is megbolondított, úgy tűnik... És hát hazudtam az imént, mert a VILÁG LEGJOBB LEVESE - a rizzsel, jujubával és ginsenggel töltött apró csibe leves – a szamgetang - úgy hiányzik, hogy az már szinte fáj, na meg a bibimpab is, nyers tojással, ami megsül a forró kőedény szélén... Kimcsi, nem csak a mulkimcsi, hanem az igazi is... és ne felejtsem a mandut, amin el tudnék élni életem végéig, zöldséggel és üvegtésztával töltött mandun, sárga retekkel és ecetes szójaszószba mártogatva... na meg a kimpab, a lazacos....és azok a sültek, főleg a kacsafalatok nyárson, vagy saláta levélbe csomagolva, hófehér tapadós rizzsel...

Most már tudom, hogy a koreai konyha valóban MŰVÉSZET. A legkomolyabban veszik a koreaiak, akárcsak a finom és teljes étkezést, amely az egyik legfontosabb „nunchi” összetevő. Lakasd jól a tested, és jól lesz benne a lélek is! Soha, sehol még nem tapasztaltam, ahol ennyire szívükön viselik ezt a vendéglátók, és ilyen magas színvonalon művelik. Azt sem gondoltam volna, hogy pár hónap alatt ennyire hozzá lehet szokni ehhez a különleges, mennye, ázsiában is egyeülálló ízvilághoz. Hiányzik a koreai étel, még ha naptár szerint az isteni magyar ünnepi étkek ideje közeleg most. Szerencsére talonban van egy koreai ebéd meghívásom, alig várom, hogy két ünnep között áldozzak a „korean royal court cuisine” oltárán! :)

3 megjegyzés:

  1. Jegyzetelek ám rendesen, hogy miket is kell megkóstolni majd!:)Tetszik a videó, gyönyörű képek!:)

    VálaszTörlés
  2. Mikor mész? :) Meddig maradsz? Ha gondolod, írj privátban pár szót. Igen, a koreai kaják nem csak finomak, hanem jól is mutatnak a képeken. Ezek voltak a kedvenceim, amiket kóstoltam, meg még ami nem jutott eszembe koreaiul, és nincs róla kép sem. Biztos fog ízleni a konyha, talán még jobban is, mint a magyar... Jó utazást, csodálatos és felejthetetlen élményeket kívánok!

    VálaszTörlés
  3. Oké írok!És köszönöm a jókívánságokat!:)

    VálaszTörlés