2011. április 18., hétfő

Búcsúnapjaim Koreában 1. – Jinju és jjimjilbang



Pihenő az autópályák mellett
Az volt az elhatározás, hogy búcsúzásként pazar és "csakazértis" vidám programokat szervezünk a szlovák és cseh tanárnő barátnőimmel, és várakozáson felül be is jött a terv. Jinjuba indultunk, dél felé a Gyeongsang tartományba, a Seoul Nambu Terminálról. Itt Koreában a távolsági buszjáratok tiszták, kényelmesek és jól prosperáló úthálózattal rendelkeznek. Minél délebbre haladtunk, a táj annál szebb és változatosabb lett. A hegyek magasodtak, a teraszos rizsföldek kizöldültek, a virágzó hófehér vagy halványrózsaszín cseresznyefák is sűrűsödtek. A közel négy órás utazás közben egyszer tartottunk pihenőt. Itt szeretem az autópályák melletti pihenőhelyeket. Az otthoni helyzettel ellentétben itt nem három-négyszeres szórzóval lehet vásárolni ételt és italt, hanem pontosan ugyanannyiért, mint bármelyik közértben. A parkolók tiszták, akárcsak a rengeteg rendelkezésre álló mosdó. Mindent lehet kapni, amire utazáshoz szükség lehet. 

Jinjuba a gyönyörű, szinte nyári nap kellős közepén értünk. Egy Ted nevű koreai srác fogadott minket, Monika régi ismerőse. Szerencsénkre gavallérosan elkalauzolt bennünket a városban. Első utunk a Jinjuseonghoz vezetett, a város erődjéhez. 1592-ben óriási csata folyt itt a koreaiak, és természetesen a japánok között. Egy bátor kiszeng (koreai kurtizán, a japán gésákhoz hasonló) is életét vesztette, amikor magával rántott a várat körölvevő sziklákról egy japán generálist, és együtt zuhantak a Namgang folyóba. Emlékére egy csónakon himbálózik alant a két történelmi figura, és hatalmas halak úszkálnak a bárkájuk körül. Jinju történelmi belvárosa olyan klassz volt, hogy nem tudtunk onnan elszabadulni. A hatalmas, lábakon álló központi pavilon, a Chokseongnu most már nemzeti kincs lett. Legszívesebben órákat ejtőztünk volna ott, ahogy a többi ember.

Egy kicsike buddhista templom is volt a vár területén, eldugva egy bambuszerdőben. A neve Hoguksa, és persze ez is elbűvölt a gazdag díszítésével, színeivel. De leginkább tényleg a fekvésével, hangulatával. Van egy kültéri színpada is az erődnek, ahol – nagy szerencsénkre – folkfesztivál zajlott. Középkori vásári komédiához hasonlatos játékot láttunk, meg tradicionális koreai dobosokat és táncosokat. Volt egy káprázatos mudong szertartás is, a koreai buddhista sámánasszonyokat nevezik így. A színpompás katonai őrségváltást is sikerült elcsípni, amit általában mindenhol önkéntes fiatalok végeznek. Bónszként a speciális jinju-i bibimpabot  vacsoráztuk, ami abban különbözik a többitől, hogy szezámolajban pácolt, fűszerezett nyers marhahús csíkokat raknak bele. Isteni volt!

Helyi specialitású bibimpab
 


Kegyesek voltak az Égiek, hogy ilyen pompás búcsúnappal ajándékoztak meg, de azért a végét kicsit jobban át kellett volna gondolnom... J Autentikus élményként bevállaltuk a helyi jjimjilbangban az éjszakai ottalvást... Hmm. Mondjuk, hogy egyszer az életemben átéltem, és azt hiszem, elég is volt. Nálam kevesebb komfortot igénylő, vagy inkább kevésbé kényes emberek bátran bevállalhatják. A koreai szaunába akár minden nélkül is lehet érkezni, mert potom pénzért kap az ember szállást, és egész napos fürdő élményt. Ha nincs tisztasági felszerelésed, bármit kapsz 500 wonért, egyszer használatos szappant, sampont, balzsamot, pakolást. Testápoló és fogkrém ingyen használható, hajszárító is van, és több törülközőt kapsz a recepciónál. Nonstop büfé működik, és bármikor bemehetsz a szegregált alvótermekbe, ahol párnát és takarót is kapsz, amennyire szükséged van.



A forró fekete köves szauna nagyon jó
masszázsként funkcionált
Lehűlés a fagyos falak közöttt
Spártai szálláshelyünk éjszaka a
jjimjilbangban

A sószauna a légzésünknek is jót tett

Közös hálóban aludtak a koreaiak,
mi a külön hálót választottuk

A nap koronázásaként kipróbáltuk az összes fantasztikus szaunaszobát, a hatalmas fekete kövekből álló fekvőszaunát, a sóbarlangosat, meg a simát és a majdnem 100 fokos kemencét is. Lehűtöttük magunkat a jégfalú szobában, aztán megmártóztunk a jakuziban és a hideg vizes medencében. A napunk olyan tartalmas volt, hogy már éjfél felé kornyadoztunk a jóleső fáradtságtól és a forró gőzöktől. Szóval akár lehetett volna egy nyugodt éjszakám is a közös hálóteremben, ha nem fűtötték volna fel a padlót körülbelül 50 fokra, és nem hallottam volna minden alkalommal a terem ajtaját, amikor bejött vagy kiment valaki. Ennek ellenére mindenkinek ajánlom a jjimjilbangot ottalvásra is, aki nálam jobb alvó. Így én kissé fáradtan, de annál nagyobb lelkesedéssel álltam neki a másnapi fantasztikus búcsúprogramoknak. 


3 megjegyzés:

  1. Ez érdekes bejegyzés volt - a többi is az szokott lenni persze. Tudod ezeket a koreai várakat, óvárosokat nagyon szívesen megnézném - jobban érdekelnek, mint pl. a modern Szöul.

    Meg a falvakra is kiváncsi lennék - hogy élnek pl. a parasztok.

    Ez a fürdő-hotel olyan fura. A magyar fürdőkben nem tudom hova vezetne valami ilyesmi.

    VálaszTörlés
  2. Klassz dolognak tűnik ez a fürdő.De az a spártai szálláshely...na az gyilkos, még innen képről is, hát akkor kipróbálva.Gondolom padlófűtés van, tehát fázni nem fáztatok,de jól látom hogy csak egy vékony takarószerűség volt leterítve és azon kellett aludni?:)
    És ott a fürdőben nem bámultak benneteket, hogy fehérek vagytok?:)Amúgy mennyire bámulósak a koreaiak szerinted?Van akinél azt olvasom, hogy egyáltalán nem nézik meg az embert, de van aki meg azt írta, hogy ha belép valahova, egyből az összes szem rászegeződik.

    VálaszTörlés
  3. @Kal.Cit: a koreai vidék engem is nagyon érdekel, és nem csak a turisztikailag frekventált helyek. Bizony itt is van óriási különbség az életszínvonal között, csak úgy, mint Budapest és egy borsodi falu között. A fürdő az egyik legklasszabb találmány Koreában. :)
    @Mariann: igen, spártai volt. :) Csak pár vékony takaró volt alattunk, de az bizony kevésbé volt elviselhetetlen, mint a túlfűtött aljazat. Elkerülhetetlen, hogy ne bámuljanak. Mindig, mindenki, mindenhol. A fehér ember még mindig igen ritka látvány, nem hogy egy vidéki város szaunájában. :) Elég rosszul viseltem, csak párosával mentünk mindenhová. De azt kihangsúlyoznám, hogy semmilyen atrocitás nem ért, sőt, inkább segítettek eligazodni is a jjimjilbang-ban. Ki kell próbálnod a fürdőt! :)

    VálaszTörlés