Hatalmas felhajtás van a szöuli G20 csúcstalálkozó miatt. Az utcán hetek óta lépten-nyomon G20-at propagáló transzparensekbe, plakátokba botlik az ember. (Lehet, hogy a régi kommunista szocialista idők belém rögzült rossz idegződései miatt, de kissé rossz szájízt hagy maga után ez a néhol erőltetettnek tűnő, rábeszélő jellegű reklámozás. ) Mert hát mire fel. Ez nem egy népszerű kulturális fesztivál vagy egy szupersztár fellépése, vagy esetleg egy adakozást motiáló segélykoncert. Itt a világ 19 leggazdagabb állama – plusz az EU – jön össze, hogy tárgyaljon – többek között – a világ legszegényebb államainak sorsáról. A koreai magyar konzulátus hivatalos közleménye ez ügyben a következő:
„2010. november 11-12-én Szöulban rendezik a G 20 csúcstalálkozót. Az eseményre kb. 10 ezer vendéget várnak. A delegációk fogadása miatt november 8-12. között fennakadások várhatók a légiközlekedésben, a városban forgalmi korlátozásokat vezetnek be. A csúcstalálkozó helyszínéül szolgáló COEX központot 600 m sugarú körben bekerítik, a zónába történő belépés csak előre kiadott engedélyek birtokában lehetséges. A fenti időszakra a szállodák telítettek. A delegációk mozgatása idején a tömegközlekedés is leállhat.
A koreai hatóságok rendkívül szigorú biztonsági intézkedéseket vezetnek be, hogy megakadályozzák a hasonló világeseményeket kísérő illegális demonstrációkat, antiglobalista tüntetéseket, rendbontást. Már a reptéren igyekeznek kiszűrni az ilyen céllal beutazni kívánó külföldieket, átlagosan minden harmadik poggyászt átvizsgálnak. Az esetleges antiglobalista demonstrációk résztvevőivel szemben a legszigorúbban lépnek fel. Kérjük az országba látogató vagy huzamosan itt tartózkodó magyar állampolgárokat, hogy saját biztonságuk érdekében az esetleges tüntetések helyszíneit kerüljék el.”
Tehát komoly retorziókat helyeznek kilátásba. Kíváncsi vagyok, hogy az amúgy konform módon viselkedő, engedelmes koreaiak liberálisabb és lázadóbb rétege most hangot mer-e adni a véleményének. Vajon ki mernek állni az utcára a globalizmus, a fogyasztói társadalom és a gazdasági esélyegyenlőtlenség ellen? Láttunk már rá példát. Tüntettek szakszervezetek a szegénység és a munkanélküliség miatt, színházi dolgozók a multikulturalizmus ellen, a tradicionális koreai kultúráért és színházért. A politikailag relevánsabb rendezvényeken erős és látványos, ám higgadt rendőrségi (és katonai) jelenlétet produkál a kormány.
Dél-Korea valóban, úgy értem a gyakorlatban és a mindennapi életben is demokratikus és liberális állam. Teljes sajtószabadság, szabad véleménynyilvánítás és gyülekezési jog van. Nem úgy, mint északi testvéreiknél vagy a még mindig vérvörös Kínában. (Utóbbi országban élő Húgom tudna mesélni, mert például onnan nem elérhetőek a közösségi portálok – iwiw és facebook – továbbá a blogomat sem tudja olvasni, és a picasa albumokat is blokkolja a „Nagy Testvér”.) Azt viszont szintén nem lehet elfeledni, hogy a jóléti és fegyelmezett Dél-Korea is masszív katonai rezsimből, diktatorikus vezetésből és erős erőszakszervezeteken alapuló államapparátusból nőtte ki magát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése