Főként azért, mert ilyenkor én is kapok valamit, nem csak a mindennapi szükséges fogyócikk kerül a kosárba. Azért is jó, mert lassan felfedezem, hogy Koreában szinte minden kapható, ami Magyarországon. Amit pedig nincs, az pótolható vagy helyettesíthető mással. (Ilyen módon elkezd praktikusan gondolkodni az ember (lánya); hogy tampon helyett tampaxra tér át, Canderel helyett Stiviát használ (ami egy ’emberbarát’, természetes édesítőszer, és vegeta helyett a sokféle őrölt zöldséget teszi a levesbe, ami ugyanolyan jó ételízesítő, mint a delikát.) Szóval az ember hazautazás előtt betér egy tipikus koreai szupermarketbe, leggyakrabban az E-Mart-ba, Home Plusba vagy Lotte-ba. Nekiáll kosarába pakolni minden földi jót, amit az otthoniak (Magyarországról) megkívántak.
A vásárlás aktusához elmaradhatatlanul hozzátartozik a napszaknak megfelelő étkezés, olcsó ebéd vagy vacsora az üzletekben található étkezde részen, vagy a kívüle fellelhető foodcourt-ban. (http://www.youtube.com/watch?v=bjBuGmg9yik) Végül esedékes a dobozolás – már ha kocsival van az ember -, erről majd máskor.
Ma kellemes meglepetésben volt részem, az úgynevezett önkiszolgáló pénztárgépnél. Történt az, hogy jóindulatúan odacitáltak egy áruleolvasó masina elé, amikor a pénztáraknál őgyelegtem. Kiderült, hogy én magam lehetek a saját pénztárosom. Áru vonalkodját egyenkét lehúzni, automata leolvassa, bemondja az árat (angolul is!), és mindegyik után részösszeget is mond. A végén rákérdez, hogy cash vagy credit card, fizetés után meg ad egy korrekt számlát. Így nem kell sorban állni, és én magam ellenőrizhetem az árukat és árakat. Cool!
Ezek után álljon itt egy nyúlfarknyi lista azokról a dolgokról, melyeket - minden igyekezetem ellenére - sem találtam ezidáig a koreai polcokon.
• tampon (nem használják. Az amerikai típusú tampaxra szocializálódtak. Rá kell szokni.)
• intim sampon és higy kendő (ezt otthonról kell pótolni)
• meggybefőtt (rumos ízesítésű hideg meggyleves, tejszínhabbal – sztornó)
• citrompótló (meg tudom magyarázni!)
• ízesített szénsavas ásványvíz (szénsavas is csak egyféle van, és az is ritkán)
• csökkentett koffeintartalmú kávé (leszokáshoz lenne jó)
• TV paprika (úm: tölteni való. Kaliforniai jellegű van, nem jó töltött paprikának)
• csipkebogyó tea (nagyon hiányzik télen)
• mák (fuccs a mákos gubának, mákos tésztának, gőzgombócnak...)
• búzadara (fuccs a tejbegríznek...)
• kukoricadara (fuccs a túró gombócnak, puliszkának...)
• túró (lásd egy sorral feljebb...)
• kefír (a legnagyobb bánatom)
Hamarvást következik azonban egy slideshow arról, milyen frankó kis kajákat lehet az élelmiszer áruházakban kapni. (Ma pedig még színezett labellot is sikerült találni, szóval javul az arány! :) )
Én még anno egy londoni tesco-ban találkoztam az önkiszolgáló pénztárgéppel. De nem mertem használni! Féltem, hogy valaki rákérdez, honnan jöttem. S ha erre őszintén elmondom neki, hogy magyar vagyok, ott helyben letartóztatnak vagy agyonlőnek, mondván: biztosan lopni akarok, kihasználva a rendszer nyújtotta kényelmet, és a vásárlókba vetett bizalmukat. És az a legszomorúbb, hogy ezért az előítéletért még csak nem is tudnék neheztelni rájuk!:(
VálaszTörlésKedves B, én meg azt gondoltam, hogy örülni fogsz ennek a bejegyzésnek. :) Végre egy jó lehetőség a mizantrópoknak is, hogy ne kelljen sorba állni, szóba elegyedni a pénztárossal, paranoid módon rettegni, hogy átvágnak az árakkal...Én ezután mindig használni fogom az önkiszolgáló pénztárgépet, akárhol járok! :) (Bár itt ki sem térhettem előle, annyira szorgalmazták, nem is tudom, miért... de jó tudni, hogy Londonban is van. :)
VálaszTörlésÖrülök én valamennyi bejegyzésednek, szívesen olvasom a blogod! És maga a kezdeményezés is jó dolog, persze!
VálaszTörlésCsak ezt kizárólag egy Korea szintű országban lehet bevezetni, ahol az emberek megérdemlik ezt!:) Ráadásul rólam van szó, ami mindig együtt jár egyfajta katasztrófahelyzettel. Ha én állnék neki egy ilyen használatának, a masina pont nálam szakadna ezernyi darabra, minden különösebb ok nélkül!:))
Nos, ezt nehezen tudom elképzelni. :) Nálam jobban senki nem irtózik (és frusztrálódik) az elektronikus és számítástechnikán alapuló dolgok használatától. Ellene vagyok minden ilyen jellegű változásnak, fejlődésnek. A rossz értelemben vett maradi típus vagyok. Korea az egyetlen ország, ahol nyitni kezdtem az ilyesféle 'modernitás' felé. Persze nagy igazság van abban, hogy itt megvan a megfelelő 'humán support' is. El kéne menned Koreába, és megtapasztalni, hogy vannak helyek, ahol necc nélkül működnek ezek a dolgok is.
VálaszTörlésDe szeretem ezt a bejegyzést (is)!:)Olyan jó,hogy ilyen hétköznapi dolgokról is írsz!Engem ezek annyira érdekelnek!
VálaszTörlés"citrompótló (meg tudom magyarázni!)"...hangosan nevet!!!:)Nekem is van a konyhámba, de én nem tudom megmagyarázni!:)))
Amit belinkeltél videót...akkor ott sorszámot kap az ember a megrendeléséhez és várni kell mikor mondják a számodat és akkor mehetsz az ételért?Vagy valami ilyesmi?
A kenyér nem hiányzik?Nekem bevallom őszintén az hiányozna legjobban...
Az önkiszolgáló pénztárgépnél ha készpénzbe fizetsz, akkor kinek kell odaadni a bankjegyeket?Nekem nagyon tetszik ez a módszer, de itthon nem tudnám elképzelni,mert a sok idegbeteg ember,aki mögötted állna a sorba,biztos beszólna, hogy na gyerünk már, mit bénázol,haladjál már...:(szóval én nem a géptől félnék,hanem a mögöttem sorbanálló emberektől.:(
Manna, a lelkesedésed olyan, mintha magamat hallanám! :) Citrompótló - 'a civilizáció zsákutcája', mondaná a Férjem...:) Az igazság az, hogy itt sehol nem adnak a teához citromot. Ezért viszek magammal párat mindig. Foodcourt: kinézed az üvegvitrinből a választékot magadnak, kifizeted a pénztárnál, és lesed a kijelződ. Ha villan a számod, odamész az adott pulthoz, (kínai, japán, koreai, olaszos kaja, stb...) és elhozod a kikészített tálcádat. (amin sosem csak egy tál étel van, hanem mellette sok kis 'sidedish'; savanyú retek, kocsujan, kimcsi vagy párolt zöldség. Rizs mindig jár. Szalvétát, vizet találsz az udvarban. Pompásan szervezett minden.
VálaszTörlésKenyeret inkább a koreai pékségekben szoktunk venni (Paris Baguette, Tous les Jours), szeletelt kenyér kapható meg bagett. Bár jóval édesebbek az otthoninál.
Az önkiszolgáló pénztárgépnél én dugdostam be a papírpénzt a gépbe. Nem álltak mögöttem, igazság szerint a koreaiak szeretik, ha kiszolgálják őket, mert úgy gondolják, hogy ami jár, az jár. :) Nem nagyon érdekli őket az önkiszolgáló opció. :)
Igen. Az emberektől tényleg van miért tartani.
Köszönöm, hogy ilyen lelkes olvasóm vagy! :)