Korea bizonyít - újfent.

      Véget ért a G20, és Dél-Korea nem csak hogy fellélegezhet, hanem kényelmesen hátradőlhet. Most még ugyan nem lehet megbecsülni azokat a gazdasági és eszmei előnyöket, melyeket a csúcstalálkozó nyújthat az országnak. De minden bizonnyal indokolt volt ez az esztelen marketing és PR, és a professzionális és hathatós biztonsági intézkedések.

 Dél-Szöulban, Yeongdong-daeroban, a COEX-nél jártunk ma, annál az épület komplexumnál, ahol a találkozót megrendezték. A vége felé sétáltunk ott, de így is meghökkentő jeleneteknek voltunk szem és fültanúi. Én még soha nem szembesültem ilyen mértékű szervezéssel, és ilyen gördülékeny lebonyolítással. Egy ilyen irtózatosan nagy metropolisz, és egy ekkora volumenű globális találkozó esetén számtalan hibafaktor becsúszhat, de már most látható, hogy a koreaiak korrektül levezényelték az attrakciót.

    A főbb helyszíneket két méter magas acélkerítéssel vették körül, két kilométer hosszan, az esetleges terrortámadások és tiltakozások ellen. A metró nem állt meg az érintett állomásokon, és a buszokat is tovább terelték. A főutcán megszámlálhatatlan rendőr és katona, civilbe öltözött biztonsági ember, útmutató önkéntes volt. Miközben az végigsétáltunk a kordon mellett, sk. többször túl közel ment az úthoz, ahol a delegációk tagjai esetleg megjelenhettek kocsival. Mindannyiszor határozottan visszaterelték Őt az úttest közepére. Aki nem megfelelő irányba közlekedett a kereszteződésknél vagy gyanúsan túl gyorsan haladt a tiltott irányba, azt egyszerűen elkapták és igazoltatták. (így járt egy motoros futár például)

      A Korea Times írásában arról számol be, hogy a szöuliak szerint a G20 Biztonsági Munkacsoport erősen túlzásba vitte az intenzív ellenőrzéseket. A lépések mintegy válaszul jöttek arra a megelőlegezett ígéretre, hogy a Koreai Szakszervezetek Szövetsége és egyéb progresszív civil csoport is bejelentette, hogy minden áron megtartják a tervezett demonstrációikat. Esélyük sem volt. A rendőrség kihangsúlyozta, hogy a helyszínen kívük két kilométeres sugarú körben még csak gyülekezni sem szabad. Az elképesztő mennyiségű humán védelmi erők mellet még olyan fejlett csúcstechnológiát is használtak, mint az arcfelismerő biztonsági kamerák, a bűnügyi nyilvántartásokban lévő körözött személyek ellen.

      A helyi lakosok viszont panaszkodtak a kellemetlenségek miatt. Nyilatkozataikból kiderült, hogy tisztában vannak a csúcstalálkozó jelentőségével, mert azt mintegy kirakatként értelmezik a világ felé, Koreáról. Bizonyos rendelkezések azonban erőteljes ellenállásba ütköztek. A metróállomásokon például felszedték az összes kukát és szeméttárolót, csomagmegőrzőt és postafiókot - az esetlegesen elhelyezhető bombák miatt. Erőteljes igazoltatás volt a hajléktalanok és a külföldiek között. Állítólag minden magántulajdonban lévő lőfegyvert begyűjtött a rendőrség, és később szolgáltatja vissza azokat. Az egyik legdrámaibb intézkedés az volt, hogy a hatóságok elfogató parancsot adtak ki egy 41 éves tanár ellen, aki egér figurákat fújt festékszóróval a G20 promóciós plakátjaira. Sok szöuli azért volt felháborodva, mert autóikat le kellett tenniük, és tömegközlekedésre lettek kényszerítve. Egyesek egyenesen azt állították, hogy a kormány rossz, ha olyan nagy felhajtást csinál a G20 Summit-nak, mint a VB labdarúgó mérkőzéseknek vagy az olimpiának.

     A Korea Times ugyanakkor elismeri azt, hogy a találkozó sikere mindenképpen javítja Dél-Korea imidzsét a világban. Jómagam, egyszerű külföldi magánemberként csak annyit tudok hozzátenni, hogy a professzionális szervezéssel és lebonyolítással Korea megint csak bizonyított és helytállt. Engem pedig lenyűgözött, mint mindig.

(Komolyabb véleményt olvashattok minderről Namhanman blogjában. http://namhanman.blog.hu/ / )