Abban a kétségbeesett hitben éltem, hogy itt kint Ázsiában minden olyan fenséges magyaros finomságot nélkülöznöm kell, mint töltött paprika, gulyás leves vagy töltött káposzta. Sokszor az alapvető alapanyagok vagy a kellő fűszerek hiányoznak az isteni magyaros ízvilághoz, de ma tanultam a férjemtől.
Karácsony közeledtével legfőképpen hiányzott a tipikus magyar zamat, a töltött káposzta savanykás, füstölt hús ízű fantasztikus aromája. Mivel vecsési savanyú káposzta és füstölt oldalas sem fellelhető a koreai szupermarketek polcain, lemondtam a megszokott, Karácsony másnapjára tartogatott egyik kedvenc főételemről. Nem úgy a férjem.
A koreai emberek egyik legjellemzőbb étkezési kelléke a kimcsi. Ha nagyon egyszerűen akarnám jellemezni, ez egy speciális agyagedényben érlelt, savanyított káposzta vagy retekféle, jól átpácolva Erős Pista féle méregerős paprikás szósszal, ízesítve némi paradicsommal, hagymával és egyéb tájjellegű fűszerekkel. A kimcsi tehát elsősorban egy ehetetlenül erős paprikás szószós savanykás káposzta, melyet minden ételük mellé szervíroznak, akár köretként is.
Csodálatos módon van azonban egy úgynevezett mulkimcsi változata, ami sima kínai kelkáposzta, enyhén savanykás-édes lében, minden egyéb fűszer és ízesítés nélkül. Nagyon halovány és rettentő távoli rokona (mostoha kuzinja) a mi igazi, fahordós savanyú káposztánknak. Nagyon nagy jóindulattal és képzelőerővel, illetve egy nagy ollóval ellátve (cikkelyekre vagdosandó a kínai kelt) elképzelhető töltött káposzta alapanyagnak is.
Darált hús van, hozzávalók szintén, és gyengécske import füstült sonka is. Nekiveselkedett tehát a kedvesem a rendelkezésre álló alapanyagokból a lehetetlennek tetsző vállalkozásnak. A konyha szélén képzeletbeli demarkációs vonalat húzott, melyet nem léphettek át a család dilettáns női tagjai, akik csak zavarták volna a magas színvonalú, ihletett és kreatív főzőtudományt.
Mindezt megbocsátottam Neki, mert miután az ínycsiklandozó illatok beterítették a nappalit, és már csak egy kicsit kellett fortyognia az isteni eledelnek, hamarvást levittük a szelektív hulladékot a gyűjtőhelyre, majd hógolyóztunk egy passzívat... mindezután pedig elfogyasztottam a családommal ÉLETEM EGYIK, HA NEM A LEGJOBB TÖLTÖTT KÁPOSZTÁJÁT. :-) Köszönöm, Kedvesem!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése