A Bukchon Hanok Village-ben mintha megállt volna az idő. Apró sikátorok, rusztikus kőfalak, hallgatag fakapuk őrzik a régi Korea autentikus hangulatát. Csupán 5 percre a metropolisz legnyüzsgőbb pontjától, az Insadongtól felfelé sétálva, a két királyi palota között (Gyeongbokgung és Changdeokgung) bújik meg az "ófalu". A közel 600 éves épületegyüttes a Joseon dinasztiából maradt az utókorra. A "bukchon" annyit tesz, mint "északi falu", és anno bizony nem a pórnép lakott itt, hanem arisztokraták és magas rangú képviselők.
A hanok hagyományos koreai házat jelent. http://en.wikipedia.org/wiki/Hanok Fából épült és fekete cserép a teteje. A szobákat elhúzható ajtók választják el, a padlót alulról fűtik (ondol). A falakat általában szépséges hanji papír borítja, http://en.wikipedia.org/wiki/Korean_paper és a földön lehet aludni és étkezni. Ezekben a házakban jelenleg is laknak, akárcsak a mi hollókői vagy szentendrei skanzenünkben, vagy a soproni várnegyedben a színes barokk házacskákban.
Ahogyan azokon a helyeken és beleméláz az ember a múltba és a történelembe, itt szintén elveszti az idő - és térérzékét, ahogy a girbe-gurba utcácskákon bolyong. Minden egy egyszerűbb, tisztább és originálisabb életformára emlékeztet. Az egyik emelkedőről letekintve a nagyvárosra, lenyűgöző kép tárul a szem elé. A horizonton egybemosódnak az új, modern és üveggel teli Szöul, és a régi, ódon, szépiaszínű Bukchon kontúrjai. A megosztottság impresszióján túl átjön az a biztos érzés is, hogy mennyire képesek egymással mégis öröktől fogva és örökkétig harmóniában élni.
Szépek a képek! Szeretném látni én is ezt a falut.
VálaszTörlésA zenének mi a címe?
Szépek a képek, bár lehetnének jobbak is. Nagyon szeretnék egy komolyabb fénykezőgépet. Annyi gyönyörű látni - és tolmácsolnivaló van még itt, és szerte a világban. Most valahogy rákattantam a szépiára, de minden képet megcsináltam színesben is. A zene egy Buddha Bar albumból van, ajánlom mindegyiket. A címe Seventh Heaven - egyébként a hangzásából és a hangulatából én is ilyesmire asszociáltam régen, amikor megtetszett. :) Ez a Siddharta, Spirit of Buddha Bar album, és The Dreamcatcher az előadója.
VálaszTörlésSzép hely lehet. Nálunk Pesten (vagyis Budán) hasonló lett volna a Tabán, ha nem bontják le a 20-as években, vagy Óbuda, ha nem pusztítják el a 70-es években. Esetleg a Vár is, ha nem rombolják le a háborúban, meg utána. Na mindegy, ezen már keseregni kár - újra fel meg nem fogják építeni. Csak annyi, hogy a szentendrei skanzenben nem lakik senki, az csak múzeum - bizonyára a szentendrei belvárosra gondoltál, csak elírtad.
VálaszTörlésFogalmam sincs, hogy mivel foglalkozol - de szerintem is, érdemes lenne jó fényképeket készíteni (ezek is nagyon szépek!) és amolyan beszámolókat írni magazinokba.
Ó, igen, elírtam. :) Kevertem a hollókői skanzennel. Évekig ott töltöttünk minden húsvétot, de sosem tudtunk megszállni az ófaluban, csak kívül. Tavaly már "csak" a szentendrei maradt, de az is kivételes élmény volt. Idén is elmegyek valamelyikbe, az biztos.
VálaszTörlésHidd el, sokszor próbáltam már, írni is és fotózni is. Jól író és fényképező emberekkel Dunát lehetne rekeszteni. A publikálási lehetőségek pedig csak kihalálos alapon akadnak, státuszba már nem vesznek senkit. Biztos lehetne írni Koreáról, de akiknél rákérdeztem, mind politikai töltetű írásokat vártak volna, komoly aktualitásokkal. Értsd úgy, hogy a minden pillanatban paraszthajszálon függő "béke" a két Korea között mindig érdekesebb téma lesz, mint a buddhista kolostorok pagodáinak lenyűgöző fafaragásai. :-/
Decemberben sétáltam a Várban utoljára... most, hogy mondod, gyönyörű helyek vannak Budapesten is. Majd azokra is rácsodálkozom ezen a tavaszon. :)