2010. szeptember 10., péntek
Egy jó és egy rossz hír
Kaptunk ma egy jó, meg egy rossz hírt. A jó az, hogy jövő héten jön a Vígszínház Szöulba vendégszerepelni. A Nemzeti Színházak Találkozója lesz – rejtély, hogy miért a Víget delegálták, de az általuk előadott – abszolút orientális stílusban rendezett – Othello mindenesetre jó választás ide Koreába. A kint élő magyaroknak mindig nagy esemény egy hazai kulturális rendezvényen részt venni. A magyar konzulátus közreműködésében, az itteni magyar szakos egyetemisták önkéntes munkájának segítségével adjusztálják ilyenkor a magyar művészeket.
http://www.ntok.go.kr/wfnt2010/eng/program/06_detail.jsp
A rossz hír az, hogy jövő héten hétfőn költözünk. A mostani lakás bérleti joga lejárt, az egyetem új apartmant ajánlott fel. Ugyanezen a lakótelepen leszünk, de egy másik blokkban, és a legfelső, 15. emeleten. Tudom, hogy nem szabadna elégedetlenkednem, mert az új lakás hasonló opciókkal rendelkezik, mint a mostani; két hálószoba, két fürdőszoba, egy nappali, egy vendégszoba, hatalmas konyha, egy mosókonyha szerűség meg balkon. De nagyon megszoktam és megszerettem ezt a mostanit. A legszélső házban lakunk, a 6. emeleten, ahova még felérnek a fák lombjai. Előttünk nincs ház, csak a már említett katonai bázis, és egy meseszép panoráma, a völggyel és a hegyekkel. Zöld és zöld mindenütt… na, ezt a gyönyörű, léleknyugtató képet most elveszítjük, minden bizonnyal. Beljebb megyünk és magasabbra. Nem jó semmilyen változás, főleg ha rosszabb helyzetbe kerül az ember. Zűrös és zsúfolt hétvége előtt állunk.
Címkék:
költözés,
kultúra,
színház,
vígszínház
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
biztos, hogy rosszabb? És ha mégis csak, jobb?
VálaszTörlésOh, nem, hidd el, lecsekkoltuk a tegnapi nagytakarításnál. Illetve vannak pro és kontra érvek, és fényképeket is csináltam, szóval igen könnyen el lehet dönteni. A költözést elég körülményes és furi lesz - majd azt is megosztom a blogban. Tényleg jó hely volt ez, ahol eddig laktunk. Persze minden relatív.
VálaszTörlésszia! nagyon rég találkoztunk és ahogy olvasom most megint egy jó darabig nem fogunk. A lényeg, hogy mindig annak örülj amid van, sose azon bánkódj, amid nincs! Nincsenek véletlenek vagy, ha mégis, akkor az is csak Felsőbb utasításra történik! Légy jó és nagyon boldog! Mosolyogj és merj - legalább félig - olyan felszabadult lenni, mint Férjed osztályában a lányok!!! :)
VálaszTörlésSzia Drága Csücsök. :) Kerestelek ám a Facebook-on, mivel most mindenki ott tudja leginkább 'online' követni régi ismerősei jó vagy rosszsorsát. Örülök Neked! :)Emlékszem, régen nem voltál ennyire bölcs, nyugodt, kiegyensúlyozott. Csodálkoztam, amikor elsajátítottad ezt a mentalitást, gondolkodást. Nekem még - úgy tűnik - nem egészen sikerült. Nagyon jól jöttek a soraid, most főleg. Köszönöm!
VálaszTörlésSzia Drága Mira! Én vagyok azon kevesek egyike, aki nem a Facebook-on éli az életét. Na, igen, az évek, a tapasztalatok és a két gyerek bölccsé tesz vagy legalábbis kicsit több tapasztalattal rendelkezem. Nyugodt most se vagyok, sőt! :) De már egészen más életszemlélettel rendelkezem, mióta Anyu elment. Sokat lendít a személyiségeden, ha elveszted a családodat. Vagy előre vagy hátra, de megváltoztat... Örülök, hogy boldog vagy és köszönöm az Égnek, hogy az utadba helyezte Férjedurad!
VálaszTörlés