... mint a koreai drámákban: Sejong bankett a palotában

Van úgy, hogy az embernek valóra válnak az álmai. Vagy inkább egy a millió ’álomtöredékeiből’, de hálásnak kell lenni azért is. Évekkel ezelőtt lettem szerelmese a kosztümös, koreai történelmi drámáknak, és ez a vonzódás azóta is tart. A Palota ékköve (DaeJang-geum), Jang Geum elbűvölő, könnyfakasztóan küzdelmes és romantikus története kitörölhetetlenül belevéste Korea imádatát a szívembe. Nap mint nap arról álmodoztam, hogy egyszer talán én is járhatok azoknak a királyi palotáknak az óriási macskakövein, hallgathatom a kajagum szomorúan szépséges hangját, vagy láthatom a nemesen gyönyörű, hanbokos  koreai nők ruhájának suhogását a pagodák között.

Kegyes a sors, és kegyes a képzelőerőm is, mert így képes voltam egy napra abba a vágyott fantáziavilágba repülni, melynek hangulatát olyannyira sóvárogtam. Nagyszabású bankettet tartott a National Gugak Center  a Gyeongbokgung palotában ,  Sejong király tiszteletére. ’Mennyei hangok’ a fantázianeve a műsornak, mely a 15. századi híres Joseon dinasztiának tiszteleg. A monumentális és autentius show többszáz korabeli kosztümban pompázó szereplő bevonulásával kezdődik. A királyi udvar összes jelentős résztvevője, a királyi család és a tanácsnokok, szolgálók és hivatalnokok, zenészek és táncosok, kiszengek (korabeli királyi ágyasok, kurtizánok) foglalják el a helyüket a palota óriási udvarán, a legfőbb királyi terem előtt. Életképek jelennek meg a dinasztia életéből, 400 zenész és táncos ad elő történelmi tanulmányokon alapuló, hiteles műsorszámokat, aláfestő betétdalokat és táncokat a filmekben megismert szcénákhoz.

Ha becsukod a szemedet, vagy nem veszel tudomást a perifériád szélén található modern darabokról, - hangfalakról, mikrofonokról, transzparensekről vagy a művészeken található szemüvegről – egy pillanat alatt a koreaiak legkedveltebb királyának, a Nagy Sejongnak a világába repítheted magadat. Ahogy sétálsz lassan körbe-körbe, a falakra feltekintve lándzsás őrök vigyázzák a királyi család nyugalmát, rezzenetlen arccal. Jobbról egyszercsak a király nagy becsben tartott ágyasai vonulnak be, ébenfekete hosszú hajuk a rangjuknak megfelelőlen van felkontyolva. Középen a Kínából áthozott óriási ’kőharangokat’ kongatja egy törökülésben ülő muzsikus, melynek tompa zaja lassan visszhangzik el a pagodák mögött a hegyek felé...

Olyan gyönyörű, időtlen és egyszerre örökidejű minden. A koreaiak mélységes tisztelete a hagyományok, a történelmük iránt áthatja az egész rendezvényt. Ez az ország rohamléptekkel fejlődik, még mindig. Kimagaslóan hightech vívmányaik az egész világra hatással vannak. Mégsem engedik meg, hogy a 21. század sürgető modernitása letarolja tradícióikat, küzdelmes múltjukat, fényes történelmüket, virágzó kultúrájukat. Múltban élnek, jelenben és jövőben, egyszerre – gyönyörű harmóniát és balanszot teremtve a korszakok között - és önmagukban egyaránt. Ezért (is) csodálatos a koreai nép.