Többen kérdezték tőlem az utóbbi időben, hogy miféle kulturális kapcsolatok vannak Dél-Korea és Magyarország között. Sokan csodálkoznak azon, hogy miként lehetséges, hogy Koreában vannak magyarul tanulni akarók, és Magyarországon akadnak Korea iránt érdeklődők. Nos, a gazdasági kapcsolatokról nem kell külön szólnom, hacsak arról nem, hogy a koreai cégek közül sokan aktívan és hatékonyan szponzorálják a kulturális és sporteseményeket. (Lásd: Samsung) A Korea Foundation jóvoltából pedig leginkább a legjobb tanulók tölthetnek el akár több szemesztert Budapesten - az ELTE vagy a Balassi Intézet közreműködésével, - vagy Debrecenben.
http://elteonline.hu/oktatas/628/szeptembertol_indul_a_korea_alapszak
Koreaiul tanulni Magyarországon ugyanolyan kuriózum, mint bármilyen távol-keleti vagy egzotikus nyelven. Koreában csak egy helyen tanulhatnak magyarul a fiatalok, a Hankuk University of Foreign Studies magyar szakán. Ez pontosan ugyanolyan szakként működik, mint a cseh, lengyel, német vagy arab. A két nyelvet (magyar-koreai) beszélőkre még mindig szükség van akár a diplomácia (konzulátus, hivatalok), akár a gazdasági élet (tolmácsolás), vagy az irodalom (fordítás, oktatás) területén. Legjobb tudomásom szerint a jól prosperáló koreai multinacionális cégek még mindig szeretnének beruházni, terjeszkedni a közép-kelet európai régióban, így Magyarországon is. Ezért (is) van az egyetemi szünetekben (leginkább nyáron és télen) a Samsung kurzus, ahol a vállalat tulajdonképpen kitaníttatja a saját leendő dolgozóit, az adott ország nyelvére, így a magyarra is. Megfelelően dotálják a dolgozók külföldi tartózkodását is, anyanyelvi környezetben való gyakorlat céljából.
http://korea.lap.hu/
Jelenleg az adekvát és ad hoc kulturális kapcsolatok egy-két lelkes magánember kezdeményezésein múlnak. (Bár tavaly a két ország közötti hivatalos politikai látogatások alkamával többször elhangzott a szándék és ígéret, egy Koreai Kulturális Központ létrehozásán Budapesten.) Addig azonban az ’amatőröké’ a terep, akik valóban szívükön viselik a koreai-magyar kapcsolatok felvirágozását. A minap zajlott például egy esemény, bár inkább a fiatalabb generációt célozta meg. A Shinsoku party a koreai-japán popzene rajongóinak szervez fergeteges partit minden évben. A dél-koreai popkultúra, ezen belül a K-Popped, tágabb értelemben véve az úgynevezett „hallyu” hullám egyre több embert érdekel itthon is, ennek jegyében is szerveződik a glamour buli telente.
http://community.livejournal.com/shinshoku_fever
Teszár Dávid az ’alapító atyja’ a koreai filmklubnak, melyet minden hónapban megtartanak a budapesti Örökmozgóban. A holnapi összejövetelre mindenkit szeretettel várnak, a részvétel ingyenes. Egy érdekesnek ígérkező kortárs koreai szociodrámát vetítenek, a címe Döglégy. (Előzetes információk alapján Luc Besson féle Leon, a profi utánérzésre számíthat az, aki megnézi.)
http://namhanman.blog.hu/2010/11/28/koreai_filmklub_december_13_an
Ahogy elnéztem a közösségi portálokon, a Magyarországon tartózkodó koreai diákok kapva kapnak az ilyen alkalmakon. Furcsa viszonyulásuk van ezeknek a cserediákoknak az országunkhoz. Lehet, hogy meglepő, de tetszik nekik, nagyon. Várják már a magyar karácsonyt, és leginkább a kimcsi hiányzik nekik. Kicsit fáznak, és hiányolják a koreai ’hotpack’-ot is, ami melegíti az ember tenyerét. Tetszik nekik a földalatti, szeretik a Pilóta kekszet és a Tibi csokit. :) Lelkesen, tisztelettel és jóindulatúan állnak hozzá az országunkhoz. Talán így kéne nekünk is.
Ez nagyszerű volt, Mira! Remek bejegyzés! Nem kívánom az okokat részletezni, de régóta nagy Korea fan vagyok.
VálaszTörlésKülönben tényleg egy kicsit furcsa belegondolni, hogy valóban vannak olyan diákok odakünn, akik érdeklődnek Magyarország, és a magyar nyelv iránt. Azt hinné az ember, ilyen távolságból még a leghatalmasabb térképükre sem férünk fel, nemhogy célállomás legyünk!:)
Reméljük több jó, mint rossz tapasztalatot szereznek nálunk!
Én nagyon igyekszem jó országimázs képet kialakítani mindkét részről. Ha rajtam állna, lelkes prókátora és PR-os lennék Koreának a magyarok felé, és Magyarországnak a koreaiak felé. :) Kár, hogy a dolgok nem így működnek...
VálaszTörlésMeg vagyok róla győződve, hogy számtalan kiaknázatlan lehetőség van még a két ország kapcsolatai terén, minden fronton.
Nekem is nagyon tetszett ez az írás Mira!:)És abban is biztos vagyok, hogy te tökéletes országimázsa vagy kis hazánknak, bár személyesen nem ismerlek, de az írásaid alapján csuda egy emberke vagy, és ugyanezt gondolom a férjedről is!:)Amúgy számomra még most is hihetetlen, hogy én Korea iránt ennyire érdeklődöm...ha valaki nekem egy évvel ezelőtt azt mondja hogy én meg Korea, finoman szólva kinevettem volna, semmit sem jelentett számomra az a távoli ázsiai ország... most meg készülődök a Nagy Utazásomra...:)
VálaszTörlésFurcsa dolog ez az internetes anonimitás. Mindezidáig meggyőződésem volt, hogy ismerlek, Mariann. Az egyik évfolyamtársamra emlékeztetsz. Furcsa, de melegszívű lány volt, határozott viselkedésű, aki soha nem adta fel. Ezek szerint nem Te vagy az a Manna, akinek hittelek. :)
VálaszTörlésNekem nagyon jó érzés olvasni, mostanában egyre több embertől, hogy érdeklődnek Korea iránt. Meglehet, nekem már nem jut ki belőle, de ha ennyi volt, erre is életem egyik legkülönlegesebb periódusaként fogok visszatekinteni. Amíg él az emlékeimben, írni fogok róla. :)
Neked csodálatos utazást kívánok, legyen olyan az élmény, amilyennek elképzelted. :)
:))))Nem én egy másik Manna vagyok!:)
VálaszTörlésKöszönöm a jókívánságaid,:) alig várom már, hogy saját szememmel lássam azokat a dolgokat,amikről írsz a blogodban és ha csak egy kis időre is, de részese legyek annak a távoli világnak.:)
"és hiányolják a koreai ’hotpack’-ot"
VálaszTörlésHm, ilyesmi Japánban is van kairo カイロ néven...nem tartom kizártnak, hogy Budapesten is kapható a magyarországi japánok számára nyitott boltokban .