Rendhagyó zimankó

Tavaly 130 éves hórekord dőlt meg, most pedig olyasmiről hallottam, hogy az idei tél a legkeményebb a koreai félszigeten. 30 napon keresztül folyamatosan – 10°C körüli a hőmérséklet, - most éppen -13° fokot mutat a hőmérő... Nagyon rosszul viselik a koreaiak, akik egyáltalán nincsenek hozzászokva a csikorgó hideghez. A szélsőséges tél csupán két éve jellemző az országra, addig enyhébb, rövidebb volt az évszak, amolyan óceáni jellegű – köszönhetően a Koreát körülfolydogáló melegebb óceáni áramlatoknak. Ez a farkasordító klíma északról, Szibériából érkezik, vélik sokan.

Az itteni emberek sok apró és praktikus fortélyokkal próbálják enyhíteni a zord időjárást. A férfiak például nem röstellenek fülvédőt felvenni. Nem éppen design-os darab, de nagyon hasznos. Ezt elképesztő formájú sapkával fejelik meg, ami meglehetősan vicces látvány, de legalább nem fázik a fülük.

A nők gond nélkül hordják a kötött fülvédőket, és a bő fazonú, bojtos pom-ponos kötött sapka is reneszánszát éli. (én magam is hordok ilyet, pedig a Férjem nem esztétikusnak egyenesen rondának tartja.) A tipikus koreai „warm boot”-okért sincs oda, de pedig annyira szeretem, hogy már beszereztem egy szürkét, barnát és drappot is. Kényelmes, meleg, habár csapadékos időben nem a legmegfelelőbb viselet.

Jeges rémülettel tölt el, ahogyan látom a lányokat és fiatalabb nőket miniszoknyában flangálni az utcákon, még ebben a fagyos hidegben is. Azt viszont szintén láttam, hogy kötött és belülről bélelt, gyapjas bannyas sortot lehet kapni mindenhol, amit a szoknya alá vesznek. A lábszárvédőt – nagy örömömre! – megint csak nem ’ciki’ hordani.

A legnagyobb okosság azonban az úgynevezett ’hotpack’, amit fillérekért árulnak minden kisebb élelmiszerboltban és nagyobb áruházban. Két fajtája van. Az egyik valami zselészerű sűrű vízzel töltött műanyag tasak, benne egy fém tallérral. Ha ezt megtörjük, a folyadék pár másodperc alatt kikristályosodik, de úgy, hogy közben hőt áraszt magából, tartósan Amikor kihűl, fel kell forralni, amitől újra folyékony lesz. Megint megtörni, majd melegíteni vele a kezet – a procedúra ismételhető.

 

A melegítő csomagocska másik fajtája szakadásálló papírtasak, és valamilyen szemcsés anyag van benne. Ezt fel kell rázni, mire a részecskék – gondolom – kémiai kölcsönhatásba lépnek egymással és hőt fejtenek ki. Kihűlés után újra fel kell rázni, és felmelegedés után fázó részeinket befedni vele.

 

Ma pedig az történt, hogy a Changdeokgung palota http://eng.cdg.go.kr/main/main.htm látogatása előtt ingyen adtak a bejáratnál zselés hotpack-ot, amit végig a tenyeremben hordoztam az idegenvezetés közben. (emellett két gyönyörű könyvet kaptunk, - szintén díjmentesen – csak hogy megkedveltessék velünk a koreai kultúrát. (!!!) Az egyik Korea 50 nemzeti kincséről szól, a másik a Nagy Sejong királyról. Még mindig hálatelt szívvel döbbenek meg ezeken a gesztusokon.) A kijáratnál pedig szemcsés hotpack-ot kaptunk, csak mert kitöltöttünk egy kérdőívet. Nagyon jól funkcionált mindkettő a mai mínuszokban, ám a program utáni gőzölgő csirkeleves jóleső belső forróságát meg sem közelítette! Akárhogy is nézzük, a szamgetang a legjobb lélekmelegítő a rendhagyó koreai télben.